====== Gyakori kérdések lakásvásárlás esetén ======


**
Miért kell ügyvéd az adásvételi szerződéshez?**

Az adásvételi szerződés csak ügyvédi ellenjegyzéssel hatályos, mert ez biztosítja a felek érdekét, hogy a szerződés a jogszabályoknak és a szerződő feleknek is megfelel. Az ügyvédi ellenjegyzés nélküli szerződés hatálytalan, így tulajdonjogot nem lehet szerezni.

**Mennyi az ügyvédi munkadíj?**

Az ügyvédi munkadíj a Felek szabad megállapodásának tárgya, de a kamarai iránymutatás szerint az ingatlan vételárának 0,5-2%.-a.

**Kinek kell beadnia a szerződést a Földhivatalnak és mikor?** 

A szerződést mindig a Vevőnek kell beadnia a Földhivatalhoz, mert a vevő tulajdonszerzéséhez kötelező a földhivatali bejegyzés is. A szerződés dátumától számított 30 napon belül kell a szerződést beadni és 6.600.-Ft. eljárási illetéket kell készpénzben megfizetni a földhivatalban.

**Ki fizeti az illetéket az adásvételi szerződés után?**

Az illetéket mindig a Vevő fizeti az illetékhivatal fizetési meghagyása alapján. Az illeték mértéke 4%. Az illetékkiszabás alapja az adásvételi szerződésben megjelölt vételár. Amennyiben az illetékhivatal nem ért egyet az ingatlan értékével, akkor saját maga felbecsüli, és ennek az értéknek az alapján szabja ki az illetéket.

**Ki fizeti az adót az adásvétel után?**

Az adót mindig az Eladó fizeti, amennyiben az ingatlan vétele és annak továbbértékesítése között 5 év idő még nem telt el. Amennyiben az 5 év már eltelt, nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adó mérséklésére még további lehetőségek vannak (pl: ráfordítások számlával igazolt összege, adás-vétel költségei stb.)

**Mit jelent a tulajdonjog fenntartással történő értékesítés?**

A Vevők sok esetben nem készpénzben hanem pénzintézeti hitelből fizetik ki a vételárat. Ilyen esetben a szerződés aláírásakor csak foglalót, vételár előleget fizetnek, és a vételár hátralévő részét akkor, amikor megkapták a pénzintézeti hitelt.
Ezekben az esetekben az Eladó a tulajdonjogát addig fenntartja, amíg a teljes vételárat meg nem kapta.
Előnye: az Eladó nem tudja másnak is eladni a lakást, ill. azt megterhelni, mert a tulajdoni lapon feltüntetésre kerül az eladás ténye.
Hátránya: egy estleges végrehajtás esetén a végrehajtó akár el is árvereztetheti az ingatlant, függetlenül az eladástól.

**Miért kell tulajdoni lap az adásvételhez és az mit tartalmaz?**

A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is vele (a rendelkezési jogot kizárja, pl. a lakáson fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő erről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról a lakás fekvése szerint illetékes (körzeti) földhivataloknál, illetve Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál. Célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt közvetlenül megtekinteni a tulajdoni lapot, mivel egyre gyakoribb az, hogy nem a tulajdonos adja el a lakást, illetve ugyanaz a személy rövid időn belül több személynek értékesíti. A tulajdoni lap hiteles tájékoztatást nyújt a lakással kapcsolatos egyes jogokról és terhekről is, így beszerzése elejét veheti egy későbbi jogvitának, vagy kényelmetlen helyzetnek. 
Az eladó kötelezettségei a szerződés megkötése előtt?
Az eladó - az adásvétel megkötése előtt - köteles tájékoztatni a vevőt a lakás lényeges tulajdonságairól és a kapcsolatos fontos követelményekről, így az arra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről. (pl. az eladó köteles tájékoztatni a vevőt arról, hogy az épület melletti szórakozóhely hajnalig való nyitva tartása zavaróan hat a lakókra, vagy a lakás többször leázott a fenti szomszéd miatt). Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ilyen okirat lehet társasház esetében a társasház tagjainak jogait és kötelességeit tartalmazó alapító okirat, vagy a házirend, illetve a lakás tervrajzai. 
Amennyiben az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő a vételár mérséklését követelheti, illetve súlyos esetben el is állhat a már megkötött szerződéstől, a teljes vételárat és kárainak megtérítését követelheti az inkorrekt eladótól. 
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő csak utólag értesül arról, hogy tulajdonszerzését más, harmadik személynek a lakásra való joga korlátozza, vagy akadályozza (pl. nem az eladó volt a tulajdonos, vagy a lakásban bérlő is van, akiről a vevő nem tudott). 

**Mit jelent a Vevő birtokba lépése?**

A vevő a lakást a felek megegyezése szerinti időpontban veheti birtokba, de a vételár megfizetését követően csak indokolt esetben maradhat a lakás az eladónál (pl. a kiköltözés lebonyolításáig). A vevőt a birtokba lépés időpontjától kezdődően illetik meg a lakásból származó hasznok, illetve köteles a terhek viselésére. Célszerű a birtokba lépéskor leolvasni a közműmérőket (gáz-, villany-, vízóra), illetve bejelenteni a szolgáltatóknál a tulajdonosváltást. 
Mit kell tartalmaznia az adás-vételi szerződésnek?
A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés kizárólag írásban köthető meg érvényesen. A szerződésnek tartalmaznia kell: a vevő és eladó személyi adatait (családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési év, anyja neve, lakcím, személyi azonosító), a lakás pontos meghatározását (település, helyrajzi szám, esetleg utca, házszám, emelet, ajtó), a tulajdonjog vétel jogcímén való megszerzésének tényét, a meghatározott vételárat, a feleknek a tulajdonjog átruházására és megszerzésére irányuló, és az eladónak a tulajdonjog bejegyzését engedő nyilatkozatát, a szerződő felek állampolgárságát. 
A vevő tulajdonjogát az illetékes földhivatal kizárólag akkor jegyzi be, ha a szerződés az alábbi formai követelményeknek megfelel: 
1.	Kitűnik belőle megkötésének helye és ideje
2.	Szerepel benne a felek saját kezű aláírása
3.	Ügyvéd az okiratot ellenjegyezte, vagy közjegyző közokiratba foglalta
4.	Több lapból álló szerződés esetén az egyes lapokat a szerződés megkötésében részt vevők alá kell, hogy írják.

**Milyen költségeket visel az eladó és a vevő?**

Amennyiben a szerződő felek másként nem állapodnak meg, az eladó viseli azokat a költségeket, amelyek az ingatlan átadásával és az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatban merülnek fel, a vevő pedig az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéssel (ügyvédi díj, közjegyzői díj valamint felmerült költségeik), az átvétellel és tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos költségeket kell, hogy viselje. 

__Az ügyvédek elérhetőségei:__


**Dr. Lackó György ügyvéd**

Tel:	20/9384-533 

e-mail: laczko.gyorgy@upcmail.hu

web: www.lackogyorgy.hu

**Nagyné Dr. Bereczki Sára ügyvéd**

Tel:	30/7475-257

e-mail: sara.bereczki@gmail.com

web: www.bereczkisara.hu